|
Az Országos Erdészeti Egyesület 140. vándorgyűlésének változatos programjai három történelmi megye - Pest, Nógrád és az egykori Hont - területén kerülnek megrendezésre.Az alábbiakban, Faragó Zoltán írásával és képeivel, Nógrád és Hont megye történeti múltjából és sokrétűen gazdag látnivalóiból igyekszünk ízelítőt adni. Hont és Nógrád, 140. vándorgyűlésünk helyszínei Az Országos Erdészeti Egyesület sorrendben 140. vándorgyűlését több helyszínen tartja ez év július 3-án és 4-én, méghozzá az országhatár két oldalán, a történelmi Nógrád és Hont vármegye területén.A rendező, az Ipoly Erdő Zrt. is éppen ezen a területen gazdálkodik - értelemszerűen a határ magyar oldalán -, ha azonban eleget megyünk vissza az időben, akkor még az is kiderül, hogy a ma Pest megyéhez tartozó részek sem voltak ám mindig Pest megyeiek! A Börzsöny 1923-ig Hont vármegyéhez, Vác pedig az első ezredforduló időszakától a török kiűzéséig Nógrádhoz tartozott, s csak azért csatolták Pest megyéhez 1683-ban, mert korábbi vármegyéjében a harcok miatt nem maradt elegendő munkaerő, azaz robotra fogható jobbágy a püspöki székhely újjáépítéshez.Aztán Nógrád és Hont vármegyét is egyesítették a trianoni diktátum következményeképpen, az 1923 és 1938, illetve az 1945 és 1950 közé eső időszakban.Hont vármegyéből olyan kevés maradt a határokon innen, hogy nem lehetett fenntartani miatta egy önálló közigazgatási egységet. Akárhogyan is van, bárhogyan is fordult azonban a történelem kereke, ez a vidék mindig összetartozott!Ami pedig igen erősen kifejezi Nógrád és Hont együvé tartozását, az a Nógrádban és Hontban élő palóc népcsoport nyugati ága. A választóvonalat a keleti palócság felé a kutatók szerint nagyjából a Zagyva és a Tarján-patak észak-déli irányú völgye alkotja. Ehhez képest az országhatár - 1920 és 1938 között, illetve 1945 óta - kelet-nyugati irányba is szétvágta és szétvágja a Palócföldet. Így aztán a leginkább tájszólásáról ismert népcsoport valósággal felnégyeltetett.Ezen a vidéken azonban, bárhol is húzódjanak a határok, a természeti adottságok miatt hasonlóak a mező- és az erdőgazdálkodás viszonyai, az ipar és a kereskedelem kínálta lehetőségek. Nagyjából egyformák hát a népszokások és a népviseletek, a gondolkodásmód és a hiedelmek, a tájszólás és a folklór, de még a gasztronómia is.A Medves-vidék, az Ipoly Erdő Zrt. működési területének keleti pereme több kutató szerint is a palócok őshazája. Egyik elmélet szerint e vitatott eredetű népcsoport neve a XI. században a Medvesalján letelepült, a bolondóci királyi várispánsághoz tartozó, kivétel nélkül magyar katonák elnevezéséből is módosulhatott.E hipotézisnél szélesebb körben elfogadott nézet, miszerint az egész Hontot és Nógrádot, valamint a környező megyék határos részeit lakó palóc népcsoport neve a szláv polovec szó származéka. Ezt - állítólag - a Magyarországra a XIII. században betelepülő kunok megnevezésére használták és fakósárgát jelentett. A lényegre, a miértre azonban ez a változat sem ad hihető magyarázatot, akárcsak az a feltételezés, hogy a palóc szó a latin „lator" valamiféle többszörös elferdítése lenne. Palócföldi látnivalók VILÁGÖRÖKSÉG A CSERHÁTBAN Amennyiben valaki szeretne megtudni valamit a Palócföld történelméről, népi hagyományairól - úgy a folklórjáról, mint a tárgyi kultúrájáról vagy az itt élő emberek tájhasználatáról - az nem talál erre alkalmasabb helyet, mint Hollókő!Éppen idén száz esztendeje, hogy a korabeli utoljára leégett, s ez után épült újjá mai formájában. A házakat azóta fedik a hagyományos zsúpszalma helyett cseréppel, s váltotta fel a korábbi konyhai szabadtűzhelyeket a kemence, esetleg más, biztonságosabb tüzelőberendezés.Az Ipoly Erdő Zrt. saját kiállítást tart fenn az UNESCO világörökségek listáján 1987 óta szereplő hollókői ófaluban. Azt igyekeznek bemutatni, hogy milyen szerepet töltött és tölt be a fa és az erdő az ember életében, a bölcsőtől a koporsóig, a tüzelőtől a dísztárgyakig.A Falumúzeum egy helyi parasztgazdaság használati és dísztárgyait tárja a látogató elé egy hagyományos háromosztatú, azaz tisztaszobából, konyhából és kamrából álló, tornácos parasztházban.A Postamúzeumban a történelmi Magyarország postahálózatának kiépülését, működését mutatja be. A Bükki Nemzeti Park szintén tart fenn egy kisebb kiállítást a községben.A Mívesházban a kemencés ételek kóstolójára nyílik lehetőség - páratlan ízvilágot kínál mondjuk a libamáj, libatepertő, lilahagyma és a sparhelt platniján sütött krumplilaska kombinációja. Az egyszerűbb hagyományos ételek közé számítható a túrós lepény, a kemencés lángos.Hollókő másik fő nevezetessége a vár: szinte teljesen felújítva, kiállításokkal és programokkal várja a vendégeket, megelevenítve a középkor hangulatát. Jó kilátás nyílik innen a Cserhát erdeire és az egykori keskeny kis szőlőparcellákra. VÁROS A FOLYÓTERASZON Szécsény számos nevezetességgel büszkélkedhet, mindegyik közül kiemelkedik a helyi Kubinyi Ferenc Múzeum. A 2005-ös nagy felújítás előtt vadászati, vadgazdálkodási, vadászfegyver-történeti bemutatók, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Nádler Herbert emlékszobák képezték fő anyagát, ma már azonban csak a folyosókat díszíti néhány megmaradt trófea. Helyettük ásatási leletek, az 1705-ös szécsényi országgyűlés emlékkiállítása, illetve az eredeti kastélyenteriőrt bemutató tárlat várja a vendéget.Szécsény nevezetességei között a fontosabbak közé tartozik a középkori római katolikus templom - falában egy belevésett, kelet felé tájolt mohamedán imafülke, azaz mithráb emlékeztet a török időkre - és az előzetes bejelentkezés alapján látogatható ferences kolostor. Itt található a Rákóczi-emlékszoba, ami egyben a szécsényi szandzsákbég szállása is volt. A keresztboltozatos, gótikus sekrestye a mai Magyarországon páratlan építészeti megoldásokat mutat.A történelmi városmag néhány pontján láthatók a középkori vár, a városfal, a városkapu, a kaputorony maradványai, illetve a teljesen ép tömlöcbástya.A Szécsény központjában álló tűztorony némileg ferdén áll: mintegy három fokot tér el a függőlegestől. Az épületben tűzoltószerekből kiállítás látható.Mindenképpen említést érdemel a város alatt húzódó Ipoly-lapály: vonulási időszakban fontos pihenőhelyet jelent a vízimadarak számára. A PALÓC POMPEJI Nógrád megye idegenforgalmának Hollókő melletti másik fő nevezetessége az Ipolytarnóci Őslábnyomos Természetvédelmi Terület. Húszmillió évvel ezelőtt tört ki az a vulkán a mai Etes község mellett, aminek leszálló hamuja az akkor még trópusi éghajlatú vidéken megőrizte 11 állatfaj lábnyomait és számos növény maradványait egy ősvilági folyópart sarában. Ugyancsak egyedülálló ritkaság a megkövült óriásfenyő, a Pinus tarnocziensis máig impozáns maradványa, ami életében mintegy 95 méter magas lehetett és valószínűleg a vulkáni kitörés előtt nem sokkal magától dőlt ki. Már az 1800-as évek elejétől hordtak el belőle darabokat, kaszakőnek, sírkőnek, múzeumi célokra, meg csak úgy, emléktárgynak is. Ugyancsak híresek az itt fellelt cápafogak, amelyeket a helybeliek megkövült madárnyelvnek véltek és egykor cérnára fűzve a vasútállomáson árusítottak.Az ipolytarnóci természetvédelmi területre szállították a bükkábrányi lignitbányában talált mocsári ciprusok maradványait is. Megóvásukra 2009-re épült fel egy védőtető.Némileg a látványosság amerikanizálódását jelenti, hogy immár 4D-s mozi is várja a látogatókat - lehet szeretni vagy nem szeretni, népszerűsége vitathatatlan!A terület csak vezetővel látogatható, a geológiai tanösvény mellett biológiai túraút is várja az érdeklődőket. A kezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fűnyíró szerepét rackajuhokra bízta. Az Európa Diplomával kitüntetett természetvédelmi terület fogadóépülete mellett egy vizes élőhelyet is rehabilitáltak. CIVITAS FORTISSIMA - A LEGBÁTRABB VÁROS Az Ipoly Erdő Zrt. székhelyéül is szolgáló Balassagyarmat, a honfoglaló Gyarmat törzsről kapta nevének utótagját, az eleje pedig a XIII. század után birtokos Balassa-családtól származik. Amíg 1920-ban el nem vesztette közigazgatási területének jelentős részét és vonzáskörzetének felét, igen jelentős kereskedőváros volt, a lakosság mintegy harmadát kitevő zsidó közösséggel: a XIX. század közepe táján a befizetett adó alapján a 23. helyen állt a hazai városok között. Tekintettel a korabeli ország 72 magyar és horvát vármegyéjére, ez igen előkelő az a helyezés!A város nevezetességei közül a Palóc Múzeum említhető az első helyen: a nógrádi népélet emlékeit gyűjtötték össze, az épület mellett álló kis skanzen hasonló célú. A városnak elsősorban a főutca mellett sorakozó műemlék épületei szintén méltók a látogatók figyelmére - ilyen a barokk római katolikus templom, amelyben Szent Felicián ereklyéit őrzik, a klasszicista vármegyeháza, s az lenne az 1846-ra megépült, klasszicista stílusú, műemlék börtön is - ha látogatható lenne. Érdekes színfolt az Óváros téren álló, téglából emelt kis szerbtemplom, ami a Nógrád és Hont egyetlen ortodox keresztény szakrális helye volt, amíg kiállítóhellyé nem alakították a vallás követőinek kihalása után.A város zsidó közössége a második világháború alatt elpusztult. Emléküket egy kis zsidó múzeum és a védett ortodox zsidó temető őrzi.Az Ipoly-völgy ma már egyedülálló értéke a közeli ipolyszögi égerláp: ez a 106 hektáros, kiszáradóban lévő terület a folyó valahavolt láperdeinek utolsó maradványa. Az Ipoly-völgy Balassagyarmat alatti része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.A Nyírjes Balassagyarmat üdülőterülete, az itt lévő hat tó nem csak a horgászok körében népszerű, hanem nyáridőben fürdőzésre, sportversenyek rendezésére is használják. Az Ipoly Erdő Zrt. füvészkert kialakításába kezdett ezen a területen, amelyen a mérsékelt égöv növényfajait szándékoznak bemutatni. VÉGVÁRAK VIDÉKE Valószínűleg az egész világon Nógrád és Hont tájain jut a legtöbb várrom egységnyi lélekszámú lakosra vetítve! Salgó nevű várból például kettő is található, az egyik Salgótarján mellett, a Medves-vidéken, a másik Perőcsény határában, a Börzsönyben.Fontos látványosság a határ szlovák oldalára eső Somoskő melynek bazaltömlése világhírű földtani, felszínalaktani látványosság.Az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Erdészete 17 hektáros vadasparkot alakított ki Somoskőn, amelyben a gímszarvas kivételével megtalálható a többi négy hazai nagyvadfaj is. Pár kilométerrel északabbra Fülek ősi falai magasodnak a hasonló nevű városka fölé: ez az északi országrész valószínűleg legrégebbi, írásban is említett települése: Claudios Ptolemaiosz alexandriai tudós nevezte meg „A barbár világ atlasza" című munkájában, a Krisztus utáni II. század közepén. (Bizonyára hallomásból írta le a sziklán lévő kelta telepet, Filicia alakban.) Kékkő, Divény és Gács vára jelentett még fontos erősséget a Nógrád északi részében a török elleni harcok idején.
A Cserhátban alig van olyan település, amelynek határában ne lenne legalább egy Pogányvár nevű dombtető vagy hegy. Ezeket régebben népvándorlás-kori erődítéseknek tartották, de a többségről az elmúlt évtizedek ásatásai kiderítették, hogy többségük a tatárjárás után emelt birtokközpont volt: kővárat csak a leggazdagabb urak és főpapok engedhettek meg maguknak.Középkori rom koronázza a Szandai-várhegy csúcsát, az egyik Buják melletti magaslatot, Sámsonháza mellett állt egykor Fehérkő vára, Ecseg közelében az Ilonavár. Bokor község temetőjében látható a Bokri vár csekély falmaradványa, éppen Nógrádsipek és Rimóc közigazgatási határán, a Pusztavár-hegyen pedig Sztrahora néhány megmaradt köve - ez a hollókői várból látható is.A már említett Szécsényben több, Balassagyarmaton egyetlen falmaradvány emlékeztet a valahavolt végvári világra.A Börzsönyalján látványos, nagy kiterjedésű sziklafennsíkon áll Nógrád vára, a megye honfoglalás utáni székhelye és névadója. A reneszánsz öregtorony maradványa ma is felkiáltójelként mered az égre.Diósjenő felett, a Börzsöny szélső magaslatain állt egykor Kámor vára és a Csehvár.Hont község közelében nagy kiterjedésű földvárat építettek egykor, ami a X-XI. század fordulóján a korai vármegye székhelye volt. Később ez a szerep Drégely várának jutott, ami a híres 1552-es török ostrom alatt vált rommá.Ipolyságon a premontrei rendházat alakították át várrá a török terjeszkedés ellen, Léván pedig nagy és erős vár épült, ami a királyi Magyarország fontos védőbástyája volt a felvidéki bányavárosok felé vezető út mentén.Bernecebarátiban a templom körül fennmaradt a középkori erődfal is, akárcsak Nagybörzsönyben. Ipolydamásd szintén büszkélkedhet középkori várral. SZÉPIRODALMI „NAGY NEVEK"
Nógrád legalább három korszakalkotó írót és poétát adott a világirodalomnak: Balassi Bálint ugyan Zólyom várában született, de a család sok más birtok mellett a megyeszékhely Balassa(Gyarmat) földesura is volt, ő maga egy kis ideig a medvesi Salgó várát is birtokolta. Lírája európai szintűvé és hírűvé vált.Madách Imre Alsósztregován született, életének egy fontos szakaszát másik birtokán, Csesztvén töltötte. Tulajdonképpen egyetlen műve, Az ember tragédiája tette világhírűvé: mintegy harminc nyelvre fordították le.Mikszáth Kálmán Szklabonyán látta meg a napvilágot, s idős korára Horpácson vásárolt birtokot. Az író a XIX-XX. század fordulójának legnépszerűbb alkotója volt, a korszak hű krónikása. Szent Péter esernyője című műve 16 nyelven jelent meg. JELES SZEMÉLYISÉGEK A Hont vármegyei Léva szülötte Kittenberger Kálmán, aki aztán életének utolsó 38 évét Nagymaroson töltötte, ahol ma kiállítás is őrzi emlékét az Ipoly Erdő Zrt. helyi erdészetének épületében.Vadászként, zoológusként, a Nimród főszerkesztőjeként és íróként is maradandót alkotott. Afrikai gyűjtőútjain teljes egészében máig feldolgozatlan, legalább 80, a tudomány számára addig ismeretén állatfajt és alfajt fedezett fel. Gyűjteményének nagy része - Európa egyik legnagyobb afrikai kollekciója - az 1956-os események során sajnálatos módon elpusztult.Ha a vadászat múltját nézzük, akkor meg kell említeni a balassagyarmati születésű Bérczy Károlyt - sírja a Zagyva-völgyi Jobbágyi temetőjében van - aki a magyar nyelvű szaksajtó megteremtőjeként írta be nevét a vadászattörténetbe.Nógrádi, ábelfalvai születésű volt a magyar madártan nagyatyja, Petényi János Salamon - kevéssé ismert, hogy evangélikus lelkészként ő volt Alfred Brehm zoológus, a róla elnevezett „Nagy Brehm" című könyvsorozat szerzőjének keresztapja.Selmecbánya szintén sok híres személyiség szülőhelye: kiemelkedik közülük Mikoviny Sámuel térképész, Hell Miksa csillagász, jezsuita szerzetes, Bulla Elma színésznő, Kosáry Domokos történész, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.Zenthe Ferenc színművész a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán látta meg a napvilágot - egyetlen szobra az Ipoly Erdő Zrt. által működtetett Erdészház kertjében áll.A kevésbé vagy egyszerűen csak szűkebb körben ismert művészeket és tudósokat persze igen hosszan lehetne sorolni mindkét vármegyéből. EGYHÁZI EMLÉKEK A Kárpát-medence egyik legjelentősebb búcsújáró helye Mátraverebély-Szentkút. A völgy aljában megbújó Nemzeti Kegyhely több mint kilenc évszázada ismert, Szent László király korából származnak első írásos említései.A kegytemplom a Bazilica minor rangot viseli, s ferences rendház áll mellette. A hívők nem csak Magyarországról és a közeli Felvidékről, hanem még Erdélyből és Lengyelországból is felkeresik.Működik ferences kolostor Szécsényben és Füleken is.Márianosztrán a XIII. században pálos rendház állott, fénykorában 300 szerzetes élt benne. Miután a rendet II. József 1784-ben feloszlatta, katonai és kórházi célokra használták. A török idők után újjá épített kolostor 1854-től női börtön volt, de 1950 óta férfiak töltik itt büntetésüket.A Cserhát és Börzsöny vidékén a török időkben számtalan templom elpusztult, néhányat a műemlékeket még kevéssé becsülő XIX-XX. század fordulóján bontottak le.Nagybörzsöny a legkellemesebb kivétel - itt a Szent István és a Bányásztemplom egyaránt XIII. századi.Tereske, Csesztve, Bernecebaráti román, Nagymaros, Egyházasdengeleg, Cserhátsurány, Nógrádsáp - utóbbit középkori erődfal veszi körül - kora gótikus, Szécsény, Ecseg, Alsópetény legalább részben gótikus, Egyházasgerge, reneszánsz alapokon álló templommal dicsekedhet. A legtöbb templom persze a török utáni másfél évszázadban emelt, XVIII-XIX. századi, barokk vagy klasszicista épület vidékünkön, s bizony sok helyen megmaradtak a korábbi évszázadok faragott kövei, falrészletei.A Karancson, a Kápolna-hegyen XIII. századi alapokon áll a Szent Margit-kápolna: előtte az Ipoly Erdő Zrt. által állított haranglábat 2007-ben szentelte fel a váci megyéspüspök, dr. Beer Miklós.Az ország egyik legrégebbi harangja a nógrádszakáli templom tornyában szól: 1525-ben öntötték, s a török időkben veszély esetén a legenda szerint láncon az Ipoly vizébe süllyesztették.Nógrád megyében él - az arányokat tekintve - a legtöbb evangélikus, nagyrészt a török pusztítások után, az 1700-as évek eleje és az első világháború között betelepült szlovákok leszármazottai. Egyébként ezen a vidéken a szlovák származásúaknak is mintegy fele római katolikus, az őslakos palóc nép pedig kizárólag az.A Börzsöny-vidék falvaiban és Hont számos településén jelentős német közösségek éltek, illetve élnek a mai napig. Az első bányászok, illetve a kiszolgálásukra szakosodott mesteremberek még a XIII. században érkeztek a felvidéki bányavárosokba, az igazi nagy betelepülés pedig a török utáni időkre tehető.Kisebb református közösségek a Börzsönyalján találhatók többfelé. A néhai Csehszlovákiában is szép számmal éltek, főleg Losoncon és Dél-Gömörben, de 1947-ben a benesi dekrétumoknak kálvinista családok tízezrei estek áldozatul. A hatalom igyekezett szabadulni az összetartó, jelentékeny gazdasági erőt képviselő, művelt és tekintélyes, szinte kizárólag magyarokból álló felekezet tagjaitól. GYÖKEREK SELMECEN Helyszíneink közül Selmecbánya nevezetességei viszonyalag széles körben ismertek, de azt azért érdemes megemlíteni, hogy a nemesfém-kitermelés kezdetei a bronzkorig nyúlnak vissza ezen a tájon. A XI-XII. században a bányászkodást bencés szerzetesek folytatták, s tőlük vették át a betelepülő német mesterek ezen tevékenységet.Egyébként Selmecbánya mind a bányaipar, mind a hozzá kapcsolódó technika egyik legjelentősebb európai központjává fejlődött a századok során és hasonló hírnévre tett szert az itteni oktatás-képzés is.A várost 1238-ban emelte városi rangra IV. Béla király, ebből az időszakból származnak a világ első, bányászati eszközöket ábrázoló városi pecsétjei és jelképei is.Mária Terézia 1735-ben kiadott dekrétuma alapította meg Selmecen az első bányászati főiskolát, amely mellett papíron 1807-ben, gyakorlatilag 1809-ben megkezdődött a magyarországi erdészképzés. A főiskolának az első világháború után, a csehszlovák idők kezdetén az újonnan meghúzott határok mögé szorult Magyarországra kellett menekülnie.A városka középkori magja a mai napig nagyjából az eredeti állapotoknak megfelelő állapotában maradt fenn, a főbb nevezetességek közé tartozik az Új- és az Óvár, a középkori templomok - meg persze első helyen bányászati akadémia, illetve a kétszáz éve indult magyar erdészeti felsőoktatás emlékei.Selmecbánya középkori óvárosa és a környék bányászati, műszaki emlékhelyei 1993 óta az UNESCO világörökségeinek listáján is szerepelnek. SZENTANTAL Szentantal Hont vármegye északi részén, Selmectől hat kilométerre esik. A két települést az is összeköti, hogy Szentantal plébániatemplomának 1506-ban festett szárnyasoltára Selmecbányáról került a községbe.Maga a kastély barokk és klasszicista stílusjegyeivel, angol parkjával és naptár szimbólumaival - négy bejárata, hét árkádja, 12 kéménye, 52 szobája és 365 ablaka van - önmagában is rendkívül érdekes látvány.Helyén egykor a Koháry család vára állt, a kastély 1744-re épült fel. Később a kastély a Coburg hercegi család vásárolta meg, a birtokkal együtt. A második világháború végéig itt élt a volt bolgár cár, Coburg Ferdinánd.Az épületben erdészeti, faipari és mezőgazdasági múzeum működik, fegyvertörténeti kiállítással, igen gazdag trófeagyűjteménnyel. A bútorok nagy részt eredetiek. Külön nevezetesség az Arany szalon, amit Mária Terézia adományozott egyik leányának. Reméljük, hogy fentiekben sikerült egy kis ízelítőt adni arról a tájegység nevezetességeiről, kultúrájáról, amelyik vendégül látja a 140. vándorgyűlés résztvevőit!
|
